A lecsó sok étel és egy életszemlélet alapja. Ebből lehet a legtöbbet kihozni.

Az első titka a szalonna. Jófajta füstölt szalonnát kell vékony szeletekben pirítani, ez a győzelem első záloga. Az illat messze hat, erősen és bemozgat. Amíg pirul a szalonna, vágjunk hagymát. Ha már üveges a szalonna, szeljünk rá személyenként egy fél fej hagymát. Közepes vastagságú karikákban, úgy, hogy könnyen szétessen. Újabb illatbomba robban, a harmadik szomszéd is ráizgul. Kanálnyi piros paprikával keverjük össze, ha már a hagyma is üveges.

Amíg pirul a hagyma, karikázzunk fel fejenként egy zöldpaprikát. Hajítsuk a hagymára. Amíg párolódik, vágjunk fel fejenként egy paradicsomot. Ha már ezzel is jól összekeveredett a massza, levet is eresztett, jöhet a kolbász, kisujjnyi vastagságú karikákban. Kóstoljunk, azután sózzunk. Némelyik kolbász nagyon sós. Épphogy felfortyan a massza, máris önthetjük a tojást. Gondoljunk csak bele: bármelyik összetevőt nyersen is megennénk. No, hát akkor hagyjuk meg őket frissességükben!

A tojást üssük először külön tálkába, azután öntsük a serpenyőbe. Így elkerülhetjük, hogy egyetlen rossz miatt ki kelljen dobni az egészet. Hagyjuk, hogy a fehérje kezdjen kicsapódni, csak azután keverjük el. Így színes lesz a rántotta. Épphogy elkevertük, már vegyük is le a tűzhelyről, szinte folyósan. Amíg tálalunk, éppen annyira köt meg, hogy azért kellemesen krémes maradjon.